Robute Guilliman él és próbál beilleszkedni... Az őskövület visszatér... Holtak hajnala... A kanalas gyilkos... ezek csak címek amiket random beszórtam a köztudatba. 

Szóval Robute kb egy évszázada visszatért az élők közé és rendet vágott. Ami ekkor történt azt én nem tudhatom, hiszen magyarul nem jelent meg. Úgyhogy erre annyira térek ki vagy inkább annyira sem mint ez a könyv. 

Csapjunk is bele a lecsóba, primaris űrgárdisták. A tökéletesített astartesek, akik nagyobbak, gyorsabbak és ellenállóak minden szarsággal szemben. És akikkel Robute megsérti a saját maga által alkotott Codex Astartest. Hiszen sokan vannak, de tényleg... egy valag új rendházat hoznak létre belőlük, a régieket velük töltik fel. Van ahol örülnek nekik, van ahol egyáltalán nem tartják őket astartesnek sem. Itt jön a képbe az 500 világ, Ultramar. Calgar aki az Ultramarine-okat vezeti nem érzi hogy a főnök elismerte volna őt, sőt... szvsz innen jön majd a heresy 2.0. Aztán a többi astartes egy jó része úgy érzi, őket bizony most leváltják mint a Thunder warriorokat. -> heresy 2.1.

Robute barátunk, nem tud megbékélni azzal hogy mi lett a birodalomból (vallásos marhák, akik még a pontos dátumot sem ismerik). Úgy éreztem kacérkodik a fő-fő-főnökké válással. -> heresy 2.2. Ezenkívül a sérülésének körülményei, egy hangulatos történet.

Halálgárda: úgy tartják frászban Ultramart mint Terike néni a speizba zárt macskát. Hozzájuk kötődik a gárda sebesültjeinek története is. Ez egy izgalmas, jól felépített szál. Tényleg megvan az itt bárki meghalhat épp ezért meg is fog hangulat. Alien kedvelők előnyben... Mortarion is megjelenik, bár akkora szerepe nincs mint a tesónak. Nekem inkább ilyen engem hagyjatok faszom az egészbe, nesze itt egy lézer fegyver azt csinálsz amit akarsz típusnak tűnt ezúttal. 

Szóval őrlődés a köbön, ami itt zajlik kérem. A könyvet úgy tudnám leírni mint hullámvölgyek és hegyek halmazát. De a sok völgy és hegy egy egyenletes egészet alkot. A történet jó! Végre továbbhalad az univerzum eseményfolyama (hiszen ez a Warhammer jelene). A fordítás a szokásos... alapvetően jó, de akkor is furán hatnak bizonyos eszközök neveinek lefordításai. De! Aki így ismeri meg ezeket azoknak nem fogja bántani vagy zavarni a szemét. Helyesírás itt is pipa. Ami kicsit fura volt az eddigiek tükrében az a borító. A kép szép, ám a minőség kicsit gyengébben tűnik, hajlamosak a salatásodásra. Mintha más fajta papírra lenne nyomva a kötet. 

- történet 10/8

- karakterek 10/7

- olvashatóság 10/7

- fordítás 10/8

- könyv megjelenése, kinézete 10/6